HÍREK CSOKORBA SZEDVE
2009. december 22.
2009. november 13.
Hol vannak most a Kelly Family sztárjai?
Ezt a cikket a Femina.hu oldalain kell elolvasnod: http://www.femina.hu/sztar/kelly_family
2009. október 28.
Angelo Kelly a Twitteren
Érdemes követni Angelo Kellyt a Twitteren, az "utolsó turnéja" kezdete óta szinte napi szinten írja a bejegyzéseket, s képeket is rak fel. Érdekes! :-)
http://twitter.com/angelokelly
http://twitter.com/angelokelly
2009. október 26.
Maite főcímdalt énekel
Maite a Csingiling (Tinkerbell) című animációs film főcímdalát énekli németül és angolul:
2009. szeptember 11.
"Pár hónap kellett ahhoz, hogy tisztábban lássak" - interjú az egykori Kelly Family tagjával
"Ez a turné lehetővé tette, hogy más elemek is teret kapjanak. Az életem egyes szakaszairól beszélek a dalok között, ha pedig nem beszélek, akkor a dalok beszélnek azokról az időkről." - mondta Angelo Kelly, aki szeptember 4-én Budapesten lépett fel.
- Mint tudjuk, az utolsó turnéd is a ’The Traveller’ címet viselte. Ugyanazt a koncertsorozatot folytatod, vagy ez alkalommal valami mást, valami újat láthatunk?
- Ugyanazt a turnét folytatom, tulajdonképpen ez a második felvonása a koncertsorozatnak. Úgy éreztem, hogy sok mondanivalóm volt, minden ötletemet, ami az előző turnéba már nem fért bele, felhasználtam most. A mostani turné nem mindenben hasonlít az előzőre. Egy héttel a kezdés előtt még rengeteg dolgot kellett kiválogatnom, különben egy 4-5 órás koncertre számíthattak volna a nézők. Sok mindent kell fejben tartanom egyszerre, ami nem mindig egyszerű.
- Persze, megértem. Gondolom, hogy más előadók számait is hallhatjuk majd tőled.
- Igen, ezen a turnén különösképpen.
- Honnan jött az ötlet, hogy nem csak a saját dalaidat szeretnéd előadni?
- Az elmúlt években a bandámmal is turnén voltam, ahol csak a saját dalaimat adtam elő. Tulajdonképpen minden évben kiadtam egy albumot, ezek a számok voltak hallhatóak a koncerteken. Ez a turné lehetővé tette, hogy más elemek is teret kapjanak. Az életem egyes szakaszairól beszélek a dalok között, ha pedig nem beszélek, akkor a dalok beszélnek azokról az időkről. Más előadóknak is lehetnek olyan dalaik, amelyek valamit jelentenek az életük egyes periódusaiban, és ezek a dalok nekem is ugyanazt jelentik. Tulajdonképpen így fejezem ki magam, és mutatom be a saját életem a dalokon keresztül. Ezeken a dalokon keresztül jutottam el idáig, és ez tett azzá, aki most vagyok.
- Értem. Van kedvenc dalod a setlistáról? Vagy esetleg egy olyan dal, ami sokat jelent számodra valami okból kifolyólag?
- Igen, van egy pár. Ilyen például Bruce Springsteen-től az „I’m on fire”, amit megpróbálok ma előadni, valamint az „Oh Shenandoah”, ami egy régi, de gyönyörű amerikai tradicionális dal. Egészen elfeledkeztem a dalról, nemrégiben kerestem valamit, és így találtam rá. A dal nagyon jól passzolt a történetemhez, hiszen mi egy nagy ír család vagyunk, akik két generációval ezelőtt Amerikába mentek. A családunk egy része Bostonban, Massachusetts államban él, rengeteg unokatestvérünk van, nagybácsink, akik szintén ott élnek, és így szinte fél Boston csak „Kellyékkel” van tele.
- Mennyi időbe telt, amíg felkészültél a show-ra? Olvastam, hogy elég nehezen sikerült például cipőt találni a ruháidhoz.
- Igen, alapjába véve több különböző dologra kell egyszerre odafigyelni. A zenére, a felszerelésre, a berendezésre mind ügyelni kell. Vettem pár új hangszert is, amelyeket a hangmérnökömmel be kellett állítani, hogy a színpadon majd minden rendben legyen. Rengeteg dolog van, amit előre meg kell tervezni, le kell szervezni, mint például az utazások, amit természetesen nem egymagam csinálok, de felügyelnem kell.
A másik a zenei oldala a dolognak. A dalok közti történeteken akkor kezdtem el gondolkodni, amikor az utolsó turnét befejeztem, körülbelül 5-6 hónapja. Különböző ötleteket gyűjtöttem össze és írtam le, majd egy pár héttel a turné kezdete előtt kezdtem kiválogatni, hogy mik azok a dolgok, amik nem szükségesek, és csak azokra a dolgokra koncentráltam, amelyek szerintem jók lennének. Az első koncert megkezdése előtti héten még mindig nem voltam biztos a dalok listájában, és szintén sok kiválogatni való dolog volt, de úgy érzem végül sikerült megoldanom.
- Biztos vagyok benne. Nemrégiben közzé tettél egy levelet a honlapodon, hogy ez az utolsó turnéd. Szerinted ez csak egy éves kikapcsolódás lesz a részedről, vagy tényleg a karriered vége?
- Igen, tényleg ez lesz az utolsó turném. Általában, ha turnézom, akkor a következő turné, illetve néha már az utána levő is tervbe van véve, de most nincs. Az év elején, a „Traveller” turné első része elindult, amely elgondolkodtatott. Az egész turné koncepciója az volt, hogy elmagyarázzam az utazásaim lényegét, a családom történetét, azt, hogy honnan jöttem. Mint előadó, amikor elkezdesz dolgozni egy programon, elkezdesz gondolkodni dolgokon, eszedbe jut, hogyan éltél régen. Az utolsó években mindig összehasonlítottam az éltem a régi időkkel, amikor még a családommal együtt nagyon sikeresek voltunk. Viszont nem hasonlítottam össze azokkal az időkkel, amikor még a siker előtt az utcákon zenéltünk.
- Az utóbbi években nagyon függetlennek, szabadnak és boldognak éreztem magam, hogy azokat a dolgokat csinálhattam, amiket szeretek. De idén kezdtem el gondolkodni a múltamon, azon, ahogy felnőttem, amilyen életvitelt folytattunk, nagyon alternatív volt. Mialatt a turnén ezekről a dolgokról beszéltem, tudatosult bennem, hogy már nem ezt az életformát élem. Ez a valami, a részem, ami azzá tett, aki most vagyok. Mint zenész, természetesen nem élsz normális életet, rengeteget utazol, és benne vagy az állandó mókuskerékben. Megértem, hogy sok embernek, aki soha nem élte át, amit én, nem igazán hihető hogy van kitörés, de én így nőttem fel.
- És amikor tudatosul benned, hogy ez volt az életed, legalábbis 12 évig, amikor elkezdtünk sikeresek lenni, rájössz, hogy ennek fordítottál hátat, úgy, hogy ezt szinte nem is tudtad. Híressé válsz, és azok a dolgok, amiket régen csináltál, már nem lehetségesek, így lassan, de biztosan megváltozol, hiszen az emberek változnak.
Pár hónap kellett ahhoz, hogy tisztábban lássak, beszéltem a feleségemmel is ezzel kapcsolatban, aki teljes mértékben megértett. Ezt nem csak magam miatt teszem, hanem a gyerekeimért is. Ők nem sokat látnak engem.
- Az én apukám sok időt töltött velünk, nem csak játszottunk, hanem tanított is bennünket, bármiről legyen szó. Megadta a lehetőséget arra, hogy ha felnövünk, mi döntsük el, mihez szeretnénk kezdeni magunkkal az életben. Sajnos rá kellett jönnöm, arra, hogy én nem foglalkozom így a gyerekeimmel, hiszen nincs rá időm. Ők egyre gyorsabban nőnek, így elhatároztam, hogy megteszem azt a bizonyos lépést, és nem fogok dolgozni. Minden olyan dolgot, amelyek nagy felelőséggel járnak átruházom másra, vagy abbahagyom, legyen az turné, lemez, promóció, hiszen van egy másik felelősségem, mégpedig az, hogy megpróbáljak alternatív életet élni a feleségemmel és a gyerekeimmel, megmutassam nekik azt az életvitelt, amit én éltem. Legalábbis megpróbálom. Ezért mondtam azt, hogy egy évig nem koncertezem, mert nem akartam ígéreteket tenni. Nem adhatok ígérteket, hiszen ennek az egy évnek a lényege az, hogy megtaláljam, mi a helyes út, és hogyan éljünk.
- Ha visszatérsz, szerinted változni/változtatni fogsz?
- Mindig változom. Szerintem a változás jó és fontos dolog. Tulajdonképpen nem is igazán változásnak látom, hanem egyfajta keresésnek, növekedésnek, fejlődésnek. Egy olyan év ami most előttem áll, szerintem mindenkit megváltoztatna, és nem csupán pozitív irányba, hanem negatív irányba is, hiszen emberek vagyunk. Örülök annak, hogy olyan közönségem van, aki bízik bennem, és bármit is csináltam az elmúlt években, ők követtek.
- Próbáltam egy őszinte és nyílt levelet írni a rajongóimnak, bár túl sok mindent nem akartam elárulni, különben az emberek elvárnák, hogy ahhoz tartsam magam amit mondtam, és lehet, hogy a dolgok mégsem úgy alakulnának. Tudatni szerettem volna a rajongókkal, hogy nem tűnők el teljesen, néha próbálok majd írni egy pár sort, hogy éppen mit csinálok, még akkor is ha csak havonta vagy kéthavonta egyszer lesz alkalmam.
- Tervezel egy esetleges CD vagy DVD kiadást a turné után?
- Csak CD lesz a turné dalaiból. Terveztem egy CD és DVD felvételt Varsóban, de ez még azelőtt volt, mielőtt a levelet megírtam. Ellenőriztem a terveket, és akkor jöttem rá, hogy sajnos DVD-t nem fogok tudni készíteni, mert nem lesz időm rá. December 20-án véget ér a koncertsorozat, és tulajdonképpen azon a napon lezárul egy fejezet, befejeződik ez az utazás számomra, és egy következő fejezet nyílik meg az életemben.
- Tehát ezért készítek csak CD-t, mert időm sajnos nem lenne a turné közben, és egy DVD elkészítése is több hónapot vesz igénybe. Természetesen megbízhatnék valakit a stúdió munkával, de ez nem az én stílusom. Szeretek mindent magam csinálni, amennyire csak lehet, hiszen nem csak a rajongóknak készítem, hanem saját magamnak is. Így fejlődhetek, és kifejezhetem magam. Ha arról lenne szó, hogy csak azért készítünk valamit, hogy valaki megvegye, akkor bárki el tudná készíteni, de ez engem nem érdekel, és számomra ez csak időpazarlás lenne.
- Megértem. Akkor jövő évben rengeteget fogsz utazni, ahogy mondtad. Talán Budapestre is ellátogatsz majd?
- Igen, lehet. Budapest egy gyönyörű város, bár általában nincs időm városnézésre. Ez eléggé idegesítő számomra, hiszen nagyon jó dolog turnézni, de adott időben adott városban illetve adott helyen kell lennem, így abszolút nincs időm a várost megtekinteni. Néha egy egész turné alatt körülbelül 2-3 alkalom lenne csak, hogy pár órára körülnézzek egy városban. Bár nem ezért koncertezem, hanem a zene miatt, amit nagyon élvezek, és biztosra veszem, hogy nagyon fog majd hiányozni. A dobolás is hiányzik. Olyan sok dolog van, amit az ember csinálhat az életben, de a fontosabbakat kell előtérbe helyezni. Ezért döntöttem el, hogy jövőre más lesz a fontos számomra.
- Végezetül lenne valami üzeneted a magyar rajongóid számára?
- Nagyon hálás vagyok, hogy másodjára jöhettem vissza Budapestre, úgy tudom, hogy most kétszer annyi ember jött el a koncertre mint múltkor, aminek nagyon örülök. Úgy gondolom, sok ember van itt, aki szereti a zeném. Amikor először itt jártam, nem voltam biztos benne, hogy bárki is eljön, de a koncertre az összes jegy elkelt, így mostanra nagyobb helyet kerestünk, ahol kétszer annyi ember elfér. Tudom, hogy vannak itt olyan emberek, akik szeretik a dalaimat, és ez nagyszerű érzés.
- Szeretnék köszönetet mondani, legfőképpen azért, mert éveken keresztül a családommal szinte csak Németországban turnéztunk, és ez nem volt fair azokkal szemben, akik például Magyarországon laknak, vagy bármely más országban, így nem volt esélyük megnézni egy koncertet sem, hacsak nem utaztak sokat, hogy eljussanak odáig. Én ezt soha sem szerettem, de valahogy muszáj volt csinálnom.
Amikor egyedül kezdem el koncertezni, már az első turnén próbáltam más országokban is játszani és minden elkövetkező turnén próbáltam egy-két várost hozzáadni a listához.
- Így 3-4 év után több mint 20 országban turnézom, aminek nagyon örülök, és rettentően büszke vagyok rá.
Minden ország, ahova először megy az ember, nagy rizikó, hiszen azt nem engedhetjük meg magunknak, hogy olyan legyen a turné, hogy mondjuk 20 országból 10 országban komplett katasztrófa a jegyeladás, és rengeteg utazási költség merül fel, majd hirtelen észreveszed, hogy nem profitálsz a turnéból. Ezt nem csinálhatod éveken keresztül. De be kell vállalnod egy kis rizikót, mert akkor vagy előadó. Egy előadó kockáztat, kidugja a fejét és harcol azért amit akar, mert különböző helyeken az emberek várják őt, így meg kell próbálnia.
- Poczang Alexandra -
- Mint tudjuk, az utolsó turnéd is a ’The Traveller’ címet viselte. Ugyanazt a koncertsorozatot folytatod, vagy ez alkalommal valami mást, valami újat láthatunk?
- Ugyanazt a turnét folytatom, tulajdonképpen ez a második felvonása a koncertsorozatnak. Úgy éreztem, hogy sok mondanivalóm volt, minden ötletemet, ami az előző turnéba már nem fért bele, felhasználtam most. A mostani turné nem mindenben hasonlít az előzőre. Egy héttel a kezdés előtt még rengeteg dolgot kellett kiválogatnom, különben egy 4-5 órás koncertre számíthattak volna a nézők. Sok mindent kell fejben tartanom egyszerre, ami nem mindig egyszerű.
- Persze, megértem. Gondolom, hogy más előadók számait is hallhatjuk majd tőled.
- Igen, ezen a turnén különösképpen.
- Honnan jött az ötlet, hogy nem csak a saját dalaidat szeretnéd előadni?
- Az elmúlt években a bandámmal is turnén voltam, ahol csak a saját dalaimat adtam elő. Tulajdonképpen minden évben kiadtam egy albumot, ezek a számok voltak hallhatóak a koncerteken. Ez a turné lehetővé tette, hogy más elemek is teret kapjanak. Az életem egyes szakaszairól beszélek a dalok között, ha pedig nem beszélek, akkor a dalok beszélnek azokról az időkről. Más előadóknak is lehetnek olyan dalaik, amelyek valamit jelentenek az életük egyes periódusaiban, és ezek a dalok nekem is ugyanazt jelentik. Tulajdonképpen így fejezem ki magam, és mutatom be a saját életem a dalokon keresztül. Ezeken a dalokon keresztül jutottam el idáig, és ez tett azzá, aki most vagyok.
- Értem. Van kedvenc dalod a setlistáról? Vagy esetleg egy olyan dal, ami sokat jelent számodra valami okból kifolyólag?
- Igen, van egy pár. Ilyen például Bruce Springsteen-től az „I’m on fire”, amit megpróbálok ma előadni, valamint az „Oh Shenandoah”, ami egy régi, de gyönyörű amerikai tradicionális dal. Egészen elfeledkeztem a dalról, nemrégiben kerestem valamit, és így találtam rá. A dal nagyon jól passzolt a történetemhez, hiszen mi egy nagy ír család vagyunk, akik két generációval ezelőtt Amerikába mentek. A családunk egy része Bostonban, Massachusetts államban él, rengeteg unokatestvérünk van, nagybácsink, akik szintén ott élnek, és így szinte fél Boston csak „Kellyékkel” van tele.
- Mennyi időbe telt, amíg felkészültél a show-ra? Olvastam, hogy elég nehezen sikerült például cipőt találni a ruháidhoz.
- Igen, alapjába véve több különböző dologra kell egyszerre odafigyelni. A zenére, a felszerelésre, a berendezésre mind ügyelni kell. Vettem pár új hangszert is, amelyeket a hangmérnökömmel be kellett állítani, hogy a színpadon majd minden rendben legyen. Rengeteg dolog van, amit előre meg kell tervezni, le kell szervezni, mint például az utazások, amit természetesen nem egymagam csinálok, de felügyelnem kell.
A másik a zenei oldala a dolognak. A dalok közti történeteken akkor kezdtem el gondolkodni, amikor az utolsó turnét befejeztem, körülbelül 5-6 hónapja. Különböző ötleteket gyűjtöttem össze és írtam le, majd egy pár héttel a turné kezdete előtt kezdtem kiválogatni, hogy mik azok a dolgok, amik nem szükségesek, és csak azokra a dolgokra koncentráltam, amelyek szerintem jók lennének. Az első koncert megkezdése előtti héten még mindig nem voltam biztos a dalok listájában, és szintén sok kiválogatni való dolog volt, de úgy érzem végül sikerült megoldanom.
- Biztos vagyok benne. Nemrégiben közzé tettél egy levelet a honlapodon, hogy ez az utolsó turnéd. Szerinted ez csak egy éves kikapcsolódás lesz a részedről, vagy tényleg a karriered vége?
- Igen, tényleg ez lesz az utolsó turném. Általában, ha turnézom, akkor a következő turné, illetve néha már az utána levő is tervbe van véve, de most nincs. Az év elején, a „Traveller” turné első része elindult, amely elgondolkodtatott. Az egész turné koncepciója az volt, hogy elmagyarázzam az utazásaim lényegét, a családom történetét, azt, hogy honnan jöttem. Mint előadó, amikor elkezdesz dolgozni egy programon, elkezdesz gondolkodni dolgokon, eszedbe jut, hogyan éltél régen. Az utolsó években mindig összehasonlítottam az éltem a régi időkkel, amikor még a családommal együtt nagyon sikeresek voltunk. Viszont nem hasonlítottam össze azokkal az időkkel, amikor még a siker előtt az utcákon zenéltünk.
- Az utóbbi években nagyon függetlennek, szabadnak és boldognak éreztem magam, hogy azokat a dolgokat csinálhattam, amiket szeretek. De idén kezdtem el gondolkodni a múltamon, azon, ahogy felnőttem, amilyen életvitelt folytattunk, nagyon alternatív volt. Mialatt a turnén ezekről a dolgokról beszéltem, tudatosult bennem, hogy már nem ezt az életformát élem. Ez a valami, a részem, ami azzá tett, aki most vagyok. Mint zenész, természetesen nem élsz normális életet, rengeteget utazol, és benne vagy az állandó mókuskerékben. Megértem, hogy sok embernek, aki soha nem élte át, amit én, nem igazán hihető hogy van kitörés, de én így nőttem fel.
- És amikor tudatosul benned, hogy ez volt az életed, legalábbis 12 évig, amikor elkezdtünk sikeresek lenni, rájössz, hogy ennek fordítottál hátat, úgy, hogy ezt szinte nem is tudtad. Híressé válsz, és azok a dolgok, amiket régen csináltál, már nem lehetségesek, így lassan, de biztosan megváltozol, hiszen az emberek változnak.
Pár hónap kellett ahhoz, hogy tisztábban lássak, beszéltem a feleségemmel is ezzel kapcsolatban, aki teljes mértékben megértett. Ezt nem csak magam miatt teszem, hanem a gyerekeimért is. Ők nem sokat látnak engem.
- Az én apukám sok időt töltött velünk, nem csak játszottunk, hanem tanított is bennünket, bármiről legyen szó. Megadta a lehetőséget arra, hogy ha felnövünk, mi döntsük el, mihez szeretnénk kezdeni magunkkal az életben. Sajnos rá kellett jönnöm, arra, hogy én nem foglalkozom így a gyerekeimmel, hiszen nincs rá időm. Ők egyre gyorsabban nőnek, így elhatároztam, hogy megteszem azt a bizonyos lépést, és nem fogok dolgozni. Minden olyan dolgot, amelyek nagy felelőséggel járnak átruházom másra, vagy abbahagyom, legyen az turné, lemez, promóció, hiszen van egy másik felelősségem, mégpedig az, hogy megpróbáljak alternatív életet élni a feleségemmel és a gyerekeimmel, megmutassam nekik azt az életvitelt, amit én éltem. Legalábbis megpróbálom. Ezért mondtam azt, hogy egy évig nem koncertezem, mert nem akartam ígéreteket tenni. Nem adhatok ígérteket, hiszen ennek az egy évnek a lényege az, hogy megtaláljam, mi a helyes út, és hogyan éljünk.
- Ha visszatérsz, szerinted változni/változtatni fogsz?
- Mindig változom. Szerintem a változás jó és fontos dolog. Tulajdonképpen nem is igazán változásnak látom, hanem egyfajta keresésnek, növekedésnek, fejlődésnek. Egy olyan év ami most előttem áll, szerintem mindenkit megváltoztatna, és nem csupán pozitív irányba, hanem negatív irányba is, hiszen emberek vagyunk. Örülök annak, hogy olyan közönségem van, aki bízik bennem, és bármit is csináltam az elmúlt években, ők követtek.
- Próbáltam egy őszinte és nyílt levelet írni a rajongóimnak, bár túl sok mindent nem akartam elárulni, különben az emberek elvárnák, hogy ahhoz tartsam magam amit mondtam, és lehet, hogy a dolgok mégsem úgy alakulnának. Tudatni szerettem volna a rajongókkal, hogy nem tűnők el teljesen, néha próbálok majd írni egy pár sort, hogy éppen mit csinálok, még akkor is ha csak havonta vagy kéthavonta egyszer lesz alkalmam.
- Tervezel egy esetleges CD vagy DVD kiadást a turné után?
- Csak CD lesz a turné dalaiból. Terveztem egy CD és DVD felvételt Varsóban, de ez még azelőtt volt, mielőtt a levelet megírtam. Ellenőriztem a terveket, és akkor jöttem rá, hogy sajnos DVD-t nem fogok tudni készíteni, mert nem lesz időm rá. December 20-án véget ér a koncertsorozat, és tulajdonképpen azon a napon lezárul egy fejezet, befejeződik ez az utazás számomra, és egy következő fejezet nyílik meg az életemben.
- Tehát ezért készítek csak CD-t, mert időm sajnos nem lenne a turné közben, és egy DVD elkészítése is több hónapot vesz igénybe. Természetesen megbízhatnék valakit a stúdió munkával, de ez nem az én stílusom. Szeretek mindent magam csinálni, amennyire csak lehet, hiszen nem csak a rajongóknak készítem, hanem saját magamnak is. Így fejlődhetek, és kifejezhetem magam. Ha arról lenne szó, hogy csak azért készítünk valamit, hogy valaki megvegye, akkor bárki el tudná készíteni, de ez engem nem érdekel, és számomra ez csak időpazarlás lenne.
- Megértem. Akkor jövő évben rengeteget fogsz utazni, ahogy mondtad. Talán Budapestre is ellátogatsz majd?
- Igen, lehet. Budapest egy gyönyörű város, bár általában nincs időm városnézésre. Ez eléggé idegesítő számomra, hiszen nagyon jó dolog turnézni, de adott időben adott városban illetve adott helyen kell lennem, így abszolút nincs időm a várost megtekinteni. Néha egy egész turné alatt körülbelül 2-3 alkalom lenne csak, hogy pár órára körülnézzek egy városban. Bár nem ezért koncertezem, hanem a zene miatt, amit nagyon élvezek, és biztosra veszem, hogy nagyon fog majd hiányozni. A dobolás is hiányzik. Olyan sok dolog van, amit az ember csinálhat az életben, de a fontosabbakat kell előtérbe helyezni. Ezért döntöttem el, hogy jövőre más lesz a fontos számomra.
- Végezetül lenne valami üzeneted a magyar rajongóid számára?
- Nagyon hálás vagyok, hogy másodjára jöhettem vissza Budapestre, úgy tudom, hogy most kétszer annyi ember jött el a koncertre mint múltkor, aminek nagyon örülök. Úgy gondolom, sok ember van itt, aki szereti a zeném. Amikor először itt jártam, nem voltam biztos benne, hogy bárki is eljön, de a koncertre az összes jegy elkelt, így mostanra nagyobb helyet kerestünk, ahol kétszer annyi ember elfér. Tudom, hogy vannak itt olyan emberek, akik szeretik a dalaimat, és ez nagyszerű érzés.
- Szeretnék köszönetet mondani, legfőképpen azért, mert éveken keresztül a családommal szinte csak Németországban turnéztunk, és ez nem volt fair azokkal szemben, akik például Magyarországon laknak, vagy bármely más országban, így nem volt esélyük megnézni egy koncertet sem, hacsak nem utaztak sokat, hogy eljussanak odáig. Én ezt soha sem szerettem, de valahogy muszáj volt csinálnom.
Amikor egyedül kezdem el koncertezni, már az első turnén próbáltam más országokban is játszani és minden elkövetkező turnén próbáltam egy-két várost hozzáadni a listához.
- Így 3-4 év után több mint 20 országban turnézom, aminek nagyon örülök, és rettentően büszke vagyok rá.
Minden ország, ahova először megy az ember, nagy rizikó, hiszen azt nem engedhetjük meg magunknak, hogy olyan legyen a turné, hogy mondjuk 20 országból 10 országban komplett katasztrófa a jegyeladás, és rengeteg utazási költség merül fel, majd hirtelen észreveszed, hogy nem profitálsz a turnéból. Ezt nem csinálhatod éveken keresztül. De be kell vállalnod egy kis rizikót, mert akkor vagy előadó. Egy előadó kockáztat, kidugja a fejét és harcol azért amit akar, mert különböző helyeken az emberek várják őt, így meg kell próbálnia.
- Poczang Alexandra -
[2009.09.11.]
http://www.zene.hu/20090911_par_honap_kellett_ahhoz_hogy_tisztabban_lassak__interju_az_egykorikelly_family_tagjaval
2009. szeptember 3.
Kelly Family oszlopos tagja Budapesten búcsúzik egy időre
Angelo úgy döntött, hogy az idei turné lesz az utolsó (legalábbis egy időre) 3 éves szólóénekes pályafutása után, ami teljes mértékben megérthető, hiszen nagyon keményen dolgozott az elmúlt évek során.
Az előadó 2009. szeptember 4-én a „The Traveller solo and acoustic tour” keretében látogat el a budapesti Gózon Gyula Kamaraszínházba, ahol az utolsó turné egyetlen magyarországi helyszínén fog koncertet adni.
Angelo úgy döntött, hogy az idei turné lesz az utolsó (legalábbis egy időre) 3 éves szólóénekes pályafutása után, ami teljes mértékben megérthető, hiszen nagyon keményen dolgozott az elmúlt évek során. A szinte folyamatos koncertezések, album felvételek kimerítették, és elmondása szerint szeretne több időt tölteni a családjával, ami teljes mértékben érthető.
A turné tulajdonképpen az előző koncertsorozat folytatása, ahol Angelo egyedül fog színpadra állni néhány hangszer kíséretében. A show nagyon személyes, hiszen az énekes rengeteget beszél saját életéről az egyes dalok között. Saját elmondása szerint minden egyes koncertjét úgy fogja élvezni, mintha az utolsó lenne.
A szeptember elejétől december végéig tartó turné főbb állomásai szinte egész Európát érintik: Németországtól kezdve, az Egyesült Királyságon át, Hollandia, Lengyelország, Spanyolország, Ausztria, Szlovénia, Szlovákia is szerepel az ígéretesnek bizonyuló turné célpontjai között.
2011-ig biztosan nem láthatjuk viszont az énekest, így aki teheti, mindenképpen látogasson el a koncertre, amelyről garantálhatom, hogy sok meglepetést tartogat a közönség számára.
Jegyek még kaphatók!
- Alexandra Poczang -
Az előadó 2009. szeptember 4-én a „The Traveller solo and acoustic tour” keretében látogat el a budapesti Gózon Gyula Kamaraszínházba, ahol az utolsó turné egyetlen magyarországi helyszínén fog koncertet adni.
Angelo úgy döntött, hogy az idei turné lesz az utolsó (legalábbis egy időre) 3 éves szólóénekes pályafutása után, ami teljes mértékben megérthető, hiszen nagyon keményen dolgozott az elmúlt évek során. A szinte folyamatos koncertezések, album felvételek kimerítették, és elmondása szerint szeretne több időt tölteni a családjával, ami teljes mértékben érthető.
A turné tulajdonképpen az előző koncertsorozat folytatása, ahol Angelo egyedül fog színpadra állni néhány hangszer kíséretében. A show nagyon személyes, hiszen az énekes rengeteget beszél saját életéről az egyes dalok között. Saját elmondása szerint minden egyes koncertjét úgy fogja élvezni, mintha az utolsó lenne.
A szeptember elejétől december végéig tartó turné főbb állomásai szinte egész Európát érintik: Németországtól kezdve, az Egyesült Királyságon át, Hollandia, Lengyelország, Spanyolország, Ausztria, Szlovénia, Szlovákia is szerepel az ígéretesnek bizonyuló turné célpontjai között.
2011-ig biztosan nem láthatjuk viszont az énekest, így aki teheti, mindenképpen látogasson el a koncertre, amelyről garantálhatom, hogy sok meglepetést tartogat a közönség számára.
Jegyek még kaphatók!
- Alexandra Poczang -
[2009.09.03.]
http://zene.hu/20090819_angelo_kelly_utolso_turneja
2009. július 29.
2009. július 14.
2009. június 11.
Jegyek kaphatók..!
Már kaphatók a jegyek Magyarországon is Angelo budapesti koncertjére!
Helyszín:
Gózon Gyula Kamarszínház
XV. utca 23., 1172 Budapest
Időpont:
2009. szeptember 4. péntek, 20:00
Innen lehet jegyet vásárolni: http://www.eventim.hu/portal/hu/zene/rock_pop/angelo_kelly/54225
Helyszín:
Gózon Gyula Kamarszínház
XV. utca 23., 1172 Budapest
Időpont:
2009. szeptember 4. péntek, 20:00
Innen lehet jegyet vásárolni: http://www.eventim.hu/portal/hu/zene/rock_pop/angelo_kelly/54225
2009. március 29.
2009. március 11.
Angelo Kelly újra Budapestre jön!
2009. szeptember 4-én Angelo Kelly újra (idén második alkalommal) koncertet ad Budapesten. Ezúttal a Gózon Gyula Kamaraszínházban fog fellépni.
Nemsokára kapkodhatjuk a jegyeket, ezúttal 214 darabot. :-)))
Nemsokára kapkodhatjuk a jegyeket, ezúttal 214 darabot. :-)))
2009. február 2.
Mintha "meztelenül" állnék a színpadon" - Angelo Kelly interjú
Angelo Kelly 2009. január 29-én a „The Traveller” címet viselő turné keretében koncertet adott a Thália Színházban, ahol sikerült vele interjút készíteni.
- Honnan jött az ötlet a turnéval kapcsolatban?
- Egy évvel ezelőtt jutott eszembe az egész. Volt egy rövid turném (körülbelül 10-15 koncerttel), akusztikus hangvételű, ahol először álltam egyedül a színpadon. Már évek óta gondolkodtam a dolgon, és végre eljött az idő, hogy megvalósítsam. Tulajdonképpen olyan érzés, mintha „meztelenül” állnék a színpadon, mindent bele kell adnom. Nagyon jól működött, bár nem volt igazi koncertterv, csak pár dal, és pár történet. Az előző turné után már tudtam, hogyan tudnám jobban kivitelezni, és így jutottam el „Az utazó” ötletéhez.
- De ez egy évvel ezelőtt volt. Tavaly a bandámmal két turnén voltunk, albumot is írtam; nagyon sűrű volt a program, de elkezdtem feljegyzéseket készíteni a dalokról, történetükről, ami - be kell vallanom - nehéz volt.
- Tervezel esetleges CD/DVD megjelenést a koncertkörútról?
- Elsőként nem terveztem, csak reméltem, hogy az embereknek tetszeni fog, amit csinálok. Ahogyan az egészet elképzeltem, és ahogyan az emberek reagálnak rá, az két különböző dolog. Ennek elllenére nagyon jól alakulnak a dolgok, akárhol lépünk fel. Sokan kérték, hogy dokumentáljam a turnét, vegyem fel DVD-re, CD-re. Vannak olyan dalok, amelyeket soha többet nem fogok előadni, így az emberek legalább megnézhetik, meghallgathatják őket a későbbiekben. Tehát úgy gondolom, meg kell csinálnom! Most a körút közepe felé járok, tehát gondolkodnom kell rajta, hogy hol szeretném elkészíteni a felvételt (talán az utolsó koncerten Dublin-ban, talán máshol).
- Nagyon elfoglaltnak tűnsz, mit csinálsz, amikor nem koncertezel?
- Dolgozom. Az emberek a show-t, a promóciókat, dátumokat látják, de minden egyes koncert mögött legalább egy-két nap munka van. Természetesen vannak emberek, akik nekem dolgoznak, de a főbb döntéseket saját magamnak kell meghozni.
- De azért van időd a családodra is?
- Igen, próbálok időt szakítani rájuk, bár néha ez nehéz. Mindezt más alkalmakkor megpróbálom kompenzálni, amikor csak lehet.
- Az előző akusztikus turnéra („Up Close”) a feleséged, Kira is elkísért.
- Igen, de nem volt ott minden helyszínen (4-5 koncertre nem is tudott eljönni). Ez alkalommal tudtuk, hogy nem fog csatlakozni, hiszen túl hosszú a koncertsorozat. Ha 5-10 fellépésem lenne, az más helyzet, de 3 hónap alatt 35-40, majd szeptembertől decemberig ismét 35-40 alkalommal állunk majd színpadra, így sajnos nem működne a dolog a gyerekek miatt sem, hiszen akkor a bébiszitterre kellene hagyni őket.
- Próbáltam néha magammal vinni őket is egyes koncertekre, ez most azonban nem működne, mert ez a turné olyan, mint egy „életrajz”, így jobb, hogy egyedül vagyok. Nagyon sokat megmutatok az életemből, de nem a feleségem, vagy a gyerekeim életéből. Mindezt már a legelején tudtam, így is terveztem az egészet.
- Azért sajnáljuk, hogy a feleséged nem csatlakozott, hiszen nagyon szép hangja van…
- Igen. Még hosszú évekig a zenéléssel szeretnék foglalkozni, és mindig próbálom Őt is bevonni annyi projektbe, amennyibe csak tudom. Bár nagyon szégyenlős, így mindig meg kell állapodnunk valamiben (például elmegyek vele egy musical-re, ha Ő eljön velem a turnéra).
- Milyen terveid vannak a jövőt illetően?
- Ez az év hosszú lesz, de jó móka is. Van pár ötletem a jövő évet illetően, bár nem akarok túl sokat elárulni, egyelőre a mostani eseményekre koncentrálok. Tudom, hogy terveznem kell, de nem akarok túl sokat a jövőn gondolkodni, amikor még a jelenben vagyok.
- Élvezem a pillanatot, megpróbálok fejlődni, és mindent beleadni, mielőtt még belekerülnék egy olyan körforgásba, ahol már automatikusan csinálnám a dolgokat, miközben más járna a fejemben. Emlékszem, évekkel ezelőtt már átéltük ezt az érzést; olyan volt mintha egy zombi lennék, nem emlékeztem a koncertekre sem hosszú ideig.
- De igaz már nem vagy tagja a Kelly Family-nek?
- Nem. Évekkel ezelőtt abbahagytam az együttműködést a többiekkel, mert számomra nem volt egyértelmű az irány, nem volt elég kreativitás és cél, hogy elérjünk valamit.
- Talán jobb is így, hiszen valóra tudod váltani a saját elképzeléseid!
- Maradtam volna a csapatban, ha éreztem volna, hogy valami különleges dolgot csinálunk, mint régen, de amíg ez nem így van, addig inkább nem dolgoznék velük, hiszen így minden csak tortúra lenne.
- Értem. És hogy érzed magad Budapesten? Tetszik? Volt időd körbenézni?
- Igen, Budapest gyönyörű. Most nem volt annyi időm körülnézni, mert sok munkánk volt, elő kellett készíteni a helyszínt a koncerthez, de már jártam itt, nagyon szép és kreatív város. Tetszenek az éjszakai kávézók, a színházak, az épületek. Ha nem lennének gyerekeim, élnék itt. Érdekes városnak találom, és ezt őszintén mondom. Sajnálom, hogy nincs több időm, hogy jobban körülnézzek.
- Esetleg van valami üzeneted a magyar rajongóid számára?
- Először is szeretnék köszönetet mondani azoknak, akik még mindig ismernek, és szeretik a zenémet. Örülök, hogy végre sikerült összehozni ezt a koncertet, hiszen már évek óta próbálkozunk. Örülök, hogy elkelt az összes jegy, és vissza tudtam jönni. Ha csak pár ember érdeklődött volna, lehet, hogy nem jöttem volna koncertezni, hanem csak magánútra, de mivel elkelt az összes jegy, így nagyon várom, hogy hamarosan újra Budapestre látogassak. Köszönet érte.
-Poczang Alexandra-
[2009.02.02.]
http://zene.hu/cikkek/cikk.php?id=16415
- Honnan jött az ötlet a turnéval kapcsolatban?
- Egy évvel ezelőtt jutott eszembe az egész. Volt egy rövid turném (körülbelül 10-15 koncerttel), akusztikus hangvételű, ahol először álltam egyedül a színpadon. Már évek óta gondolkodtam a dolgon, és végre eljött az idő, hogy megvalósítsam. Tulajdonképpen olyan érzés, mintha „meztelenül” állnék a színpadon, mindent bele kell adnom. Nagyon jól működött, bár nem volt igazi koncertterv, csak pár dal, és pár történet. Az előző turné után már tudtam, hogyan tudnám jobban kivitelezni, és így jutottam el „Az utazó” ötletéhez.
- De ez egy évvel ezelőtt volt. Tavaly a bandámmal két turnén voltunk, albumot is írtam; nagyon sűrű volt a program, de elkezdtem feljegyzéseket készíteni a dalokról, történetükről, ami - be kell vallanom - nehéz volt.
- Tervezel esetleges CD/DVD megjelenést a koncertkörútról?
- Elsőként nem terveztem, csak reméltem, hogy az embereknek tetszeni fog, amit csinálok. Ahogyan az egészet elképzeltem, és ahogyan az emberek reagálnak rá, az két különböző dolog. Ennek elllenére nagyon jól alakulnak a dolgok, akárhol lépünk fel. Sokan kérték, hogy dokumentáljam a turnét, vegyem fel DVD-re, CD-re. Vannak olyan dalok, amelyeket soha többet nem fogok előadni, így az emberek legalább megnézhetik, meghallgathatják őket a későbbiekben. Tehát úgy gondolom, meg kell csinálnom! Most a körút közepe felé járok, tehát gondolkodnom kell rajta, hogy hol szeretném elkészíteni a felvételt (talán az utolsó koncerten Dublin-ban, talán máshol).
- Nagyon elfoglaltnak tűnsz, mit csinálsz, amikor nem koncertezel?
- Dolgozom. Az emberek a show-t, a promóciókat, dátumokat látják, de minden egyes koncert mögött legalább egy-két nap munka van. Természetesen vannak emberek, akik nekem dolgoznak, de a főbb döntéseket saját magamnak kell meghozni.
- De azért van időd a családodra is?
- Igen, próbálok időt szakítani rájuk, bár néha ez nehéz. Mindezt más alkalmakkor megpróbálom kompenzálni, amikor csak lehet.
- Az előző akusztikus turnéra („Up Close”) a feleséged, Kira is elkísért.
- Igen, de nem volt ott minden helyszínen (4-5 koncertre nem is tudott eljönni). Ez alkalommal tudtuk, hogy nem fog csatlakozni, hiszen túl hosszú a koncertsorozat. Ha 5-10 fellépésem lenne, az más helyzet, de 3 hónap alatt 35-40, majd szeptembertől decemberig ismét 35-40 alkalommal állunk majd színpadra, így sajnos nem működne a dolog a gyerekek miatt sem, hiszen akkor a bébiszitterre kellene hagyni őket.
- Próbáltam néha magammal vinni őket is egyes koncertekre, ez most azonban nem működne, mert ez a turné olyan, mint egy „életrajz”, így jobb, hogy egyedül vagyok. Nagyon sokat megmutatok az életemből, de nem a feleségem, vagy a gyerekeim életéből. Mindezt már a legelején tudtam, így is terveztem az egészet.
- Azért sajnáljuk, hogy a feleséged nem csatlakozott, hiszen nagyon szép hangja van…
- Igen. Még hosszú évekig a zenéléssel szeretnék foglalkozni, és mindig próbálom Őt is bevonni annyi projektbe, amennyibe csak tudom. Bár nagyon szégyenlős, így mindig meg kell állapodnunk valamiben (például elmegyek vele egy musical-re, ha Ő eljön velem a turnéra).
- Milyen terveid vannak a jövőt illetően?
- Ez az év hosszú lesz, de jó móka is. Van pár ötletem a jövő évet illetően, bár nem akarok túl sokat elárulni, egyelőre a mostani eseményekre koncentrálok. Tudom, hogy terveznem kell, de nem akarok túl sokat a jövőn gondolkodni, amikor még a jelenben vagyok.
- Élvezem a pillanatot, megpróbálok fejlődni, és mindent beleadni, mielőtt még belekerülnék egy olyan körforgásba, ahol már automatikusan csinálnám a dolgokat, miközben más járna a fejemben. Emlékszem, évekkel ezelőtt már átéltük ezt az érzést; olyan volt mintha egy zombi lennék, nem emlékeztem a koncertekre sem hosszú ideig.
- De igaz már nem vagy tagja a Kelly Family-nek?
- Nem. Évekkel ezelőtt abbahagytam az együttműködést a többiekkel, mert számomra nem volt egyértelmű az irány, nem volt elég kreativitás és cél, hogy elérjünk valamit.
- Talán jobb is így, hiszen valóra tudod váltani a saját elképzeléseid!
- Maradtam volna a csapatban, ha éreztem volna, hogy valami különleges dolgot csinálunk, mint régen, de amíg ez nem így van, addig inkább nem dolgoznék velük, hiszen így minden csak tortúra lenne.
- Értem. És hogy érzed magad Budapesten? Tetszik? Volt időd körbenézni?
- Igen, Budapest gyönyörű. Most nem volt annyi időm körülnézni, mert sok munkánk volt, elő kellett készíteni a helyszínt a koncerthez, de már jártam itt, nagyon szép és kreatív város. Tetszenek az éjszakai kávézók, a színházak, az épületek. Ha nem lennének gyerekeim, élnék itt. Érdekes városnak találom, és ezt őszintén mondom. Sajnálom, hogy nincs több időm, hogy jobban körülnézzek.
- Esetleg van valami üzeneted a magyar rajongóid számára?
- Először is szeretnék köszönetet mondani azoknak, akik még mindig ismernek, és szeretik a zenémet. Örülök, hogy végre sikerült összehozni ezt a koncertet, hiszen már évek óta próbálkozunk. Örülök, hogy elkelt az összes jegy, és vissza tudtam jönni. Ha csak pár ember érdeklődött volna, lehet, hogy nem jöttem volna koncertezni, hanem csak magánútra, de mivel elkelt az összes jegy, így nagyon várom, hogy hamarosan újra Budapestre látogassak. Köszönet érte.
-Poczang Alexandra-
[2009.02.02.]
http://zene.hu/cikkek/cikk.php?id=16415